A pulmonológia, más néven tüdőgyógyászat az orvostudomány azon szakterülete, amely a légutak és a tüdő megbetegedéseivel foglalkozik.
A pulmonológia szükségességét jelzi, hogy a fejlett országok lakosságának 10%-a valamilyen tüdőbetegség következtében hal meg. Különösen nagy figyelmet kell szentelni a COPD, vagyis a krónikus obstruktív légúti betegségnek: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg az ötödik leggyakoribb haláloknak számít.
A tüdőgyógyász (pulmonológus) az alapos kikérdezés, anamnézis felvétele után, amennyiben szükségesnek tartja, képalkotó eljárásokkal (CT, MR, ultrahang és röntgen, melyek külön diagnosztikai vizsgálat keretében, külön időpontfoglalás és díjazás mellett kerülnek elvégzésre) segíti a probléma okának feltárását.
Az allergiás tünetek kivizsgálásához laboratóriumi vérvizsgálatot vagy bőrpróbát (Prick teszt) rendel el, amelyet a bőrgyógyász végez.
A tüdőgyógyászati magánrendelések alkalmával gyakori diagnosztikai eszköz még a légzésfunkciós vizsgálat, a spirometria, mely során egy harang alakú eszközön keresztül lélegzik ki és be a páciens. A pulmonológiai vizsgálat a tüdőszövet állapotának vizsgálatára alkalmas, megmutatja, hogy fennáll-e a tüdőkárosodás.
Dr. Németh Ágnes gyermekpulmonológus orvosi tanulmányait 1981-ben végezte a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1986-ban szerzett gyermekgyógyász szakorvosi képesítést, majd 1993-ban gyermekkardiológiai szakvizsgát tett. Szakterületi tudását tovább bővítve 1997-ben csecsemő- és gyermektüdőgyógyász szakorvosi minősítést szerzett.
Szakmai munkáját széles körű tudományos és szakmai kapcsolatrendszer támogatja. Tagja a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Kardiológusok Társasága Gyermek Szekciójának, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, továbbá a European Academy of Allergy and Clinical Immunology és a European Respiratory Society szakmai szervezeteknek.
Klinikusi és oktatói tevékenysége révén jelentős szerepet vállal a jövő gyermekorvosainak képzésében is: aktívan részt vesz a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekgyógyászati Klinika graduális és posztgraduális képzésének szervezésében és irányításában is.
Gyermekgyógyászként munkáját a magas szintű szakmai felkészültség, a komplex szemlélet és a gyermekközpontú ellátás jellemzi. A betegellátásában kiemelt figyelmet fordít a családokkal való együttműködésre és a személyre szabott, korszerű terápiás megoldások alkalmazására.
A tüdő a légzőrendszer része, tömege ugyan kicsi, ám a mellkasüreg jó részét kitölti. Kiterítve a tüdő felülete egy teniszpálya méretének felel meg – körülbelül 100 négyzetméter.
A tüdő szivacsszerű, páros szerv, amely lebenyekből épül fel. A két tüdő nem egyforma méretű, mivel a mellüreg egy részét a szív foglalja el így a bal tüdő kisebb. A tüdő biztosítja a szervezetünk számára az oxigén felvételét, ezáltal a szervezetünk működését. Tüdőnk nem rendelkezik saját izomzattal, mozgását a mellkas és a rekeszizom működése hozza létre.
Belégzéskor a levegő áthalad a szájon vagy az orrüregen, keresztülmegy az orrgaraton (nasopharynx), szájgaraton (oropharynx) és a gégén (larynx).
Folytatja az útját a légcsövön (trachea), majd a hörgőkön (bronchus) keresztül (eközben a belélegzett levegő tisztul, fölmelegszik és páratartalma is növekszik) majd a hörgőcskék (bronchiolus) rendszerén, amíg végül eléri a tüdőhólyagocskákat (alveolus), ahol a gázcsere lezajlik.
Tüdőbetegségre utalhatnak a gyulladást jelző faktorok a vérképben (magas vérsüllyedés, magas fehér vérsejtszám, magas CRP).
A pulmonológia (tüdőgyógyászat) területéhez tartoznak még továbbá a refluxhoz társuló légúti tünetek ellátása és kezelése, valamint a légzési elégtelenségek (pl. alvás közbeni légzéskimaradás) diagnózisa.
Említést kell tennünk a tüdőt érintő szisztémás gombafertőzésekről, a vírusok okozta hörgőgyulladásról, a bronchiektáziáról (a hörgők visszafordíthatatlan tágulata).
A stressz, pánik és félelem hatására jelentkező hiperventillációs szindrómával szintén érdemes felkeresni a tüdőgyógyászt – a pszichológus vagy pszichiáter mellett.
Az asztma visszafordíthatatlan légzési nehezítettség, a hörgők krónikus gyulladásos betegsége. A légutak a hörgők nyálkahártyájának duzzanata, valamint a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása miatt beszűkülnek.
Az allergia az immunrendszer fokozott, túlzott reakciója bizonyos allergénekre. A légúti allergia érintheti a teljes hörgőrendszert, vagy pedig az orrnyálkahártya gyulladásával jár.
A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkenti a légző felületet.
A tüdő gyulladását (pneumónia) leggyakrabban valamilyen kórokozó váltja ki, ezen belül leggyakrabban vírusos vagy bakteriális eredetű lehet. A tüdőgyulladás tünetei kórokozók szerint különböznek.
A tüdőrákra elsősorban a tartósan jelenlévő, száraz köhögés, dohányosoknál pedig a köhögés jellegének megváltozása hívhatja fel a figyelmet. Az elhúzódó és a többedszerre is ugyanott visszatérő tüdőgyulladás ugyancsak figyelmeztető jel lehet.
Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely – nevének megfelelően – nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. A tüdőrák e típusa is többnyire a tüdőállomány perifériás, a szélek felé eső területéről indul ki.
Mirigysejtes rákot jelent. Nem a legagresszívabb, de nem is a “legjobb indulatú” daganat. Rendszerint a tüdők perifériáján keletkezik, és gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki.
Az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.
Hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva annak hirtelen elzáródását okozza.
A tüdőtuberkulózis (tüdőgümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. A betegség nemcsak a tüdőt érintheti, hanem megbetegítheti a gyomor-bélrendszert (pl. ha fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe), a húgy- és ivarszerveket, a csontokat, a bőrt vagy akár a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást okozva.
A kivizsgálás alapján a tüdőgyógyászati magánrendelés során a szakorvos beállítja a gyógyszeres kezelést, előírja a kontrollok gyakoriságát, vagy a kórházi ellátás, műtét szükségességét.
Asztma esetén a gyógyszeres kezelés segítségével például nemcsak csökkenthető, megszüntethető, de meg is előzhetők a betegség tünetei (megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerek segítségével).
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetén a végső cél a panaszok enyhítése, az életminőség javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása, lassítása, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési módszerekkel.
